A költészet nem bölcsészet
inkább az időben egy útkeresés
keresni a szavakat akkor is, ha
fárad a test és lassul az ész.

Szépséget keresni a fonnyadó virágban
megtalálni a célt a homályos tájban.
Tétován topogva tisztelni a Teremtőt,
lihegve felmászni a csúszós hegytetőn.

Mert ott a hegyen más a kilátás,
ha visszahúz a mély segít a kiáltás
utolsó szó jogán kérhetjük az áldást.

Mivel az áldást felülről kapjuk,
jobb ha bűneinket időnként lerakjuk
a bölcsességet Istentől ajándékba kapjuk.