Nincs már bennem lélek mertletagadtam magam odaadtam őtegy felsőbb hatalomnak mikor hívottmár csak a kukacokat láttam ígylesz amíg élek őt érzem óriásnak.Láb nélkül is a mennybe jutottálpedig évek óta tolószékből sohanem futottál - bocsáss meg nekem -bűnös vagyok Éva…

A nő mindig többre vágyikcsillag után már holdat áhítha magához ölelte a napotszíve hamar elhamvadott. Így vagyok már ezzel én ismagamnak akartam az éjt isés csodálkoztam hogy kiborítha a sötétség egészen beborít Szépség és gazdagság sose kísért többre tartottam…

Pitypalaty súgta akisgalamb majd búgtamegölték szegénykét villanydrót vezeték görbültfájdalom súlya alattmajd légpuska dördült kisgyerek fölfelé nézegetbotlik lába valamibemegölték szegénykét súgja telefon vakuja villanáhítat azonnal illanrögzült a pillanat

Ő tudja amit én nem - mégis -ahogy van úgy szeretem, Őelőbb látta a világot mint énezért bölcsebb, amit Ő lát én is szeretném,mindig vetekedünk, de ez nem azt jelentihogy nem szeretünk apát, anyát cuccotvagy amit a szem látfelfedezni újra Amerikátmert együtt nem értjük mi…

sziszegő katétermintha romlott lenne az étela hányinger újra zavarfülemben halk zongora futamváltozatlan levegő huzatélet szárnyán lebegő füstkarikákapai szigor hiánya itt rekedt az emlékkezelés cseppekbe adagolt űrinfúziós tű friss hipó szaghófehér falak áldott ételkanál…

mennyivel van több joga az itt élő magyarnak, mint azoknak akik családjuknak nyugalmat és fedelet akarnak   ne feledd el soha honnan jöttél mert számon kéri Isten rajtad amit kaptál és azt is amit másoknak nyújtottál   István intelmei ma is üzenik nekünk nyújtsunk…