provokálnak a
melegek nem kaptak még
elég hideget

Apró magja lettem egy fának
elhibázott döntése apámnak.
Véres öled végtermékeként ordítva
születtem a világra, hárman
vajúdtatok egyszerre, sietségében
engem elejtett a bába,
már akkor
porba hulltam, pedig még azt sem
tudtam mi az élet, most jártányi
erőm fogytán egyre többször
kényszeredek térdre,
de nem bánom,
hogy sorsom sokszor volt mostoha
megértettem a lényeget, életem célja
nem lehet más, mint mi tiéd volt anyám,
belőled fakadó apró forrásként
az eredendő ős erő maga.

Az én szerelmem története más
mint a tiétek,
hiszen akit szeretek eggyé vált
már az éggel,
olyan messze van, akár a csillagok, ha
fölfelé nézek szemem is felragyog.

Éj sötétjében is fölfedezem Őt,
páromnak mondhatom a Főt.
Ő Uram nékem a régi értelemben,
ha máshol jár is,
nem megy el a kedvem.

Szerelmünket a hűség élteti
Őt mindenki más is szeretheti.

Befeszített nekem az Úr rendesen

amint láttam nagy erejét, utána

kullogok csendesen. Árva

bolygóként keringek a meg nem

értés mezején, rám világlanak

tágra nyílt szemek, hát ez meg

vajon honnan érkezett.

Itt nőttem fel közöttetek, de

eddig észre sem vettetek.

Megbújtam apró szőlőfürtként

egy nagy tenyér mögött, addig 

míg másik felem egy jobb

bolygóra költözött. Most már

megérett bennem a pezsgő 

szemek bora, megvilágosodva

édes lettem nem mostoha.

Az én országom anyaország

befogadó volt mindig, sok

epével töltött kelyhet kell még

kiinni, de a méregtelenítés

tisztít. A megfeszíttetés már

megtörtént régen, hitem szerint

nekem is ki kell innom a

méregpoharat most már egészen.

Ha látod hanyatlását a testnek és
tudod van értelme az estnek,
árnyék mellett ragyog a fény
ez nem ámítás, ez maga a tény.

Este ha vissza gondolsz a napra.
lelj rá a téged ölelő vigaszra,
mely körülötted téblábolt mindig
ha nem vetted észre, takarta az irigy

igen az irigy, az álnok, a napra kész,
ki talál okot előcsalni a szenvedést,
mert a vigasz szerény, ő szerető erény

nála rosszabb a hírnév, a hatalom
melynél erősebb sokkal a nyugalom
az örök szerető vele életed nevető

hála szavával köszönjük a mát,
a lakhelyet adó békés hazát, társat,
gyermeket, az otthon melegét, a
szivárvány szőttest hazánk kék egén.

Végül köszönjük az örök nyugodalmat
hófödte hegyeket, ha vége lesz a napnak,
kedvesünk hangján a jó éjszakát...

a szemünket lezáró lágy kezeket.
melyet mozgat még az igaz szeretet.

Úszva, árral szemben
a forrást keresi az ember,
- végkimerülésig -
csak az sirat, aki ezt
nem érti.

Ha a forrást megtalálom
leteszem elé halálom, mint
a benne bízók reményét
a megszállottak regényét.

Kifacsarva akár a citromot
mely savanyú ízt adott, de
hitte az igaz életet
az édeset s a forrástól
vár ítéletet.

"Az élet értelme, hogy az ember kiköpülje magából a legmagasabbat"
Hamvas Béla

Egy gyermek kapaszkodott
egy asszony ölébe
ő mély alázattal hajolt
a gyermek fölébe
magához emelte a
legdrágább kincset
meglátva szemében a
benne lakó Istent.
Csak egy villanás
a kép bennem rögzült
életembe az érzés
örökre beépült.

Már az is elég, hogy tudom
a föld egy másik pontján élsz,
mint egy csillag bukkantál elém,
feltűntél majd elnyelt a nagyvilág.

Boldogság üzenetet hoztál,
szempillantás, egy villanás
a vaku elsötétedett, de az
oltóanyag új időt igérgetett,
nem csak nekem neked is hordoz
üzenetet, az a csillag nekünk
világított közösen vettük az adást,
pont akkor abban a percben
átéltük a nagy találkozást.

Már tudom az a szempár
végigkíséri életem,
egybekapcsolódott
létünk - hogy találkozunk e még -
már csak remélhetem.

Viktor nem egy piktor,
ki égre festi képeit,
inkább egy hazafi
ki tudja a kereszt az
mely jelzi értékeit
- szenvedés kíséri útját -
áldás mutatja múltját,
tisztán fogadja fájdalmait,
óvón kíséri bárányait,
egy békés de szegény akolba,
miniszterelnökként terelget,
- de Ő is tévedhet mert ember!

Egy az Isten - képmásomon
Őt hordozom,
három személyben nekik tartozom,
Aki alkotta apám és anyám s a
tőlük kapott Lélek, hatja át
földi létem.
Lényeglátást adott az Atya,
testemet szövögette anya,
lelkemmel törődött Istensége,
balgaságom javította embersége.
Kifizette adósságom előlegben,
mielőtt kegyelemből teremtettem,
minden szépség forrása kérlek
erősítsd meg bennem
ajándékba kapott hitem.
E tartozásnak nagy volt az ára
Akit értem feszítettek keresztfára.