Más világról gondolkodom én
hol a párom angyalokkal él,
oly befejezett lettél, mint
pont a mondat végén...
annyira érezlek csak mint
átsuhanó kenyérillat, olyan
fontos édes álom, mint szikkadt
földnek a zápor, érzékenyen
kapom fel fejem, ha hangodon
szólal meg nevem, bár tudom
Téged már nem hallak, de
szívemben örökké megvallak.
