Nekem látnom kellett
azt a szörnyűséget, hogy
értékelni tudjam a nyugalmat.
Látnom kellett a halálra vált szemet
tudjam mit jelent a fényesen
csillogó pillanat.
Hallanom kellett az ordítást,
hogy megértsem a halk
szuszogást, a fényt
az árnyék mellett.
A templom békéjét
a háború borzalma fölött.
Először ámulatba estem,
majd kábulatba,
gyönyörködve láttam
a fenséges csodát, egy
kisdedre helyezték
a fényes koronát.
Látnom kellett, hogy
megértsem, felettünk
nem úr az enyészet
látnom kellett a csodát.