értem a füvek fény felé törekvésének mechanikáját
olyan mint a nádirigó dala reggel ki napfelkeltét dicsér
értem a halál közeledtén csöppenő szemnedvet
mely ott csillogott anyám szemfödelén ...de nem értem
azt az embert ki hátat fordított tegnap nekem....
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
