Hogy hogyan érzem magam
csak egy aprócska részlet
a nagy egészhez képest.

Hogy érzi magát a világ sok
sok embere, ott ahol még
dörögnek a fegyverek?

Hogy érzi magát egy kisgyerek
ott hol nincs kenyér az asztalon
ahol az aprólék is hiánycikk
a lábról a cipő hiányzik?

Hogy érzi magát egy hajléktalan
kit évek óta nyomaszt a
közömbös hideg tapasztalat?

Hogy érzi magát a sötét suhanó
ablakon át rejtőzködő milliomos
kinek lelkiismerete mondja: kuss
részvét lehúzta már a rolót vágyai
túlszárnyalták a felhőkarcolót?

Hogy érzi magát egy egyszerű polgár
itt e földtekén kinek egyetlen
fegyvere szája, mit nem kötöttek
be még így kiáltani tud: halld
az imát felettünk tündöklő nagy ég!

Bár Te a mindennapi kenyeret
ígérted, segíts hogy megértsük
adni, osztozni sorsokban megérte!