Ölelnélek, de nem lehet
nem karol át a két kezem
megnőttél gyermekem.
Ölelnélek, de nem szabad
már más diktálja a vágyakat
a végső szabad akarat.
Ölelnélek, de nem tudlak
messze vagy, más az utad
inkább Te ölelj másokat.
Add át az ölelést, van karod
mindig, ha van rá alkalom
szeress mindenkor magzatom.
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
