meztelenkedő kéjjel bújtál ki ruhádból
hogy avarrá tapossák mint divatjamúlt
kinőtt csigaházat, vágyón adtad át magad
a hófehér dérnek mely megcsipkedte
bőrödet s hozta elő belőled a télre vágyó
éhes szörnyet, nyelve a napokat álmodván
nagyokat, ködpárára vágyva kortyolván
a jeges légből belédborzongtak a hegyek
iszonyodva a téli szenvedéstől...