Nem mindegy mi ellen lázadsz testvér,
egy napon felemelt ujjad lefelé görbed
s oda mutat ahová nem akarod,
emeld fel a fejed amíg bírod, amíg a
napodat épp ésszel s tiszta kézzel
saját magad írod, ma még vezet az írás,
holnap nem marad más utánad más
csak a sírás, minden sivárság hozhat
újulást minden pálfordulat ígérhet
feltámadást, a fájdalom akkor hosszú
ha táplálja a véghetetlen bosszú,
nem mindegy miként zárod le szemed
a feledés és homály így is úgy is eltemet.