Hallgatom a csendet
óra üti a továbbot
megrekedtem az első
ütésnél magamban
kergetem a délibábot.
Letaglózott egy ütés
agyamban vágtat a ménes
szemem elött csillagok peregnek
kop, kop, kop, kop, hallom, de
halványan látom, hogy fényes.
Gyertyát gyújtok kezemben
észre sem veszem, hogy éget,
megrezzenek a zajra, igen
beszökött hozzám az élet.
Kiröppent belőlem egy vers
mint szárny próbálgató madárka,
ki tévelygéseit szórja szét erre
a fészektelen világra.
