Elfojtott tűzhányóként füstölög a bánat
sok év távlatában is vágyódom utánad,
mert nem csak egy kéz voltál, aki simogatott
egy száj, aki hívogatott, de Te voltál a társam
kit mellém rendeltek az égiek és most
együtt figyelitek füstölgésemet s azt, hogy
bármikor kitörhetek szétfolyva a nagyvilágba
hamuként tüntethetek.

Emlékszem - hamut fújt szemembe a szél -
hamuval kenték meg homlokomat
megemlékezvén arról ki életet és halált
egyaránt osztogat.
Mindenszentek ünnepére gyertyát gyújtok
egy fenyőággal és virággal az égiek felé is
megbékélést nyújtok, apró porszemként
füstölgésem elhagyom, kicsiny voltomban
Istenben megnyugszom, hiszen Te is már
ott vagy nála, hogy benne élsz köszönet és hála.